Már az 1930-as években polimer kötőanyagokat használtak a habarcs teljesítményének javítására. A polimer lotion sikeres forgalomba hozatala után Walker kifejlesztette a porlasztva szárítási eljárást, amely megvalósította a gumipor formájú lotion biztosítását, ami a polimerrel módosított száraz kevert habarcs korszakának kezdete lett.
A kerámia csempéket több mint 100 éve használják falak és padlók burkolataként. Napjainkra nélkülözhetetlen dekorációs anyagokká váltak. Különféle méretű, mintázatú és minőségű csempe mindenhol látható. A kerámialap-technológia fejlődésével a kerámialapok teste egyre sűrűbbé és nagyobb méretűvé válik, ami nagy kihívások elé állítja a kerámialapok lerakását. A nagyméretű kerámialapok szilárdabb tapadása és a hosszú távú fektetési megbízhatóság biztosítása a modern dekoráció területén új figyelem középpontjába került. A ragasztóanyagok (például a polimer) a kerámia burkolólapok felületén megnedvesednek, így a kettő között nedvesedési állapot alakul ki, így a kettő között nagyon kicsi a molekulatávolság. Végül a kötési határfelületen hatalmas intermolekuláris erő képződik, amely szorosan összeköti a ragasztóanyagot a kerámialappal. A kerámialap-technológia fejlődésével az egyre sűrűbbé váló kerámiacsempéknek nehéz több rést biztosítani a mechanikus reteszeléshez a horgonyzáshoz. Az intermolekuláris kötés azonban egyre fontosabbá válik.
Rediszpergálható latex por (RDP) polimer hálózatot képez a habarcstermékekben, intermolekuláris erők révén összekötve a csempét és a habarcsot. Még ha a csempék sűrűbbek is, szilárdan tapadhatnak a habarcshoz. Az újradiszpergálható latexpor két vagy több polimer polimerizációjával jön létre, és a polimer összetételének különböző arányaitól függően eltérő keménységgel rendelkezik. Magas hőmérsékletű állapotban a gumipor saját keménysége miatt különböző mértékű lágyulást mutat. Minél keményebb a ragasztópor, annál alacsonyabb a lágyulási foka ugyanazon a hőmérsékleten, és annál erősebb a képessége, hogy ellenálljon a külső erőknek magas hőmérsékleten. Ezért a kerámia csemperagasztókban használt ragasztópor esetében előnyben kell részesíteni a nagy keménységű ragasztópor kiválasztását, amely hatékonyan tudja biztosítani a hosszú távú tapadást magas hőmérsékletű környezetben. Ha vékonyrétegű építési módszert alkalmaznak a csempe lerakásához, az építés kényelme érdekében a dolgozók úgy döntenek, hogy a burkolás megkezdése előtt nagy felületen ragasztót kennek fel. A folyamat során a kerámiacsemperagasztó bőrt képez a szabaddá tett felületen a környezeti szélsebesség, az aljzat vízfelvétele, valamint a cellulóz-éter belső feloldódása és mozgása miatt. Tekintettel arra, hogy a nedvesítés az anyagok szoros ragasztásának kulcsa, amikor a kéreg nehezen törik el, megnehezíti a csemperagasztónak a csempe felületének nedvesítését, ami végső soron befolyásolja a ragasztási szilárdságot. Az újradiszpergálható latex port választva egyrészt szerkezetéből adódóan bizonyos szerepet játszhat a vízvisszatartásban, késlelteti a hidratálást és a bőrösödést. Másrészt javíthatja az egységnyi felületre jutó tapadási erőt, még ha a beszivárgási területet csökkenti is, akkor is biztosítani tudja a teljes tapadási erőt. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy ésszerűen válasszunk cellulóz-étert. A kerámia burkolólapok méretének növekedésével egyre könnyebben tapasztalható üregesedés, sőt a kerámialapok lerakás utáni leválása is. Ez a probléma szorosan összefügg a kötőanyag rugalmasságával. A kerámia burkolólapok nagy sűrűségűek és alacsony deformációjúak, és az alapréteg jelentős deformációt szenvedhet különböző külső és belső tényezők hatására. A kötőrétegként használt kerámia csemperagasztónak fel kell tudnia venni az alakváltozásból eredő feszültséget. Ha a kerámia csemperagasztó nem tartalmaz ragasztóport vagy alacsony a ragasztópor tartalma, akkor nehéz lesz felvenni a deformáció okozta feszültséget, aminek következtében a teljes burkolati rendszer a gyenge pontokon fokozatosan leesik, üreges dobokat képezve.
Az újradiszpergálható latexpor olyan csemperagasztót biztosít, amely képes alkalmazkodni a feszültség-deformációhoz, ami javítja a csemperagasztó rugalmasságát. Ebben a rendszerben a kerámia csemperagasztó merevségét elsősorban szervetlen anyagok, például cement és homok, míg a rugalmasságot a ragasztópor biztosítja. A polimer áthatol a cementkő pórusain, polimer hálózatot képezve, amely rugalmas kötésként szolgál a merev komponensek között, így rugalmasságot biztosít. Ha deformáció lép fel, a polimer hálózat képes elnyelni a feszültséget, biztosítva, hogy a merev alkatrészek ne repedjenek meg vagy ne sérüljenek meg. Ezért a ragasztóanyagok rugalmasságának javítása kulcsfontosságú az üregesedés csökkentése érdekében. Megfelelő mennyiségű ragasztópor javíthatja a polimer hálózatos szerkezetének kialakulását a kerámiacsemperagasztó belsejében.
Feladás időpontja: 2023-08-08