A készhabarcsban csak kevés cellulóz-éter képes jelentősen javítani a nedves habarcs teljesítményét. Látható, hogy a cellulóz-éter a fő adalékanyag, amely befolyásolja a habarcs működési teljesítményét.
A különböző viszkozitású, különböző szemcseméretű, eltérő viszkozitási fokú és hozzáadott mennyiségű cellulóz-éter típusok kiválasztása szintén eltérő hatással lesz a szárazkeverő habarcs teljesítményének javítására. Jelenleg sok falazó- és vakolathabarcsnak gyenge a vízmegtartó képessége. A víz és a zagy néhány percnyi állás után elválik. Ezért nagyon fontos, hogy cellulóz-étert adjunk a cementhabarcshoz.
Nézzük meg közelebbről a cellulóz-éter szerepét a cementhabarcsban!
1. Cellulóz-éter – Vízvisszatartás
A vízvisszatartás a metil-cellulóz-éter egyik fontos tulajdonsága, amelyre sok hazai szárazhabarcsgyártó is figyel, különösen a magas hőmérsékletű déli régiókban. Az építőanyagok, különösen a száraz porhabarcs gyártásában a cellulóz-éter pótolhatatlan szerepet tölt be, különösen a speciális habarcs (módosított habarcs) gyártásánál, nélkülözhetetlen és fontos komponens.
A cellulóz-éter viszkozitása, adagolása, környezeti hőmérséklete és molekulaszerkezete nagyban befolyásolja vízmegtartó képességét. Ugyanilyen körülmények között minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a vízvisszatartás; Minél nagyobb az adagolás, annál jobb a vízvisszatartás. Általában egy kis adag cellulóz-éter nagymértékben javíthatja a habarcs vízvisszatartását. Amikor az adag elér egy bizonyos mértéket, amikor a vízvisszatartás mértéke növekszik, a vízvisszatartási arány trendje lelassul; Amikor a környezeti hőmérséklet emelkedik, a cellulóz-éter vízvisszatartása általában csökken. De egyes módosított cellulóz-éterek magas hőmérsékleten is jobban megtartják a vizet; Az alacsonyabb szubsztitúciós fokú cellulóz-éter jobb vízmegtartó képességgel rendelkezik.
A cellulóz-éter molekulán lévő hidroxilcsoport és az éterkötésen lévő oxigénatom a vízmolekulához kapcsolódva hidrogénkötést képez, a szabad vizet kötött vízzé alakítva, ezáltal jó szerepet játszik a vízvisszatartásban;Avízmolekula és cellulóz-éter molekulalánc Az interdiffúzió lehetővé teszi a vízmolekulák bejutását a cellulóz-éter makromolekuláris láncának belsejébe, és erős kötőerőknek van kitéve, ezáltal szabad vizet, összegabalyodott vizet képezve, és javítva a cementiszap vízvisszatartását; A cellulóz-éter javítja a friss cementiszap reológiai tulajdonságait, porózus hálószerkezete és ozmózisnyomása, illetve a cellulóz-éter filmképző tulajdonságai akadályozzák a víz diffúzióját.
2. Cellulóz-éterek – Sűrűsödés és Tixotrópia
A cellulóz-éter kiváló viszkozitással ruházza fel a nedves habarcsot, ami jelentősen növelheti a nedves habarcs és az alapréteg közötti kötési képességet, és javítja a habarcs megereszkedését gátló tulajdonságát. Széles körben használják vakolóhabarcsban, téglaragasztóhabarcsban és külső falszigetelő rendszerben. A cellulóz-éter sűrítő hatása a frissen kevert anyagok diszperziógátló képességét és homogenitását is növelheti, megakadályozza az anyagleválást és szegregációt. Használható rostbetonban, víz alatti betonban és öntömörödő betonban.
A cellulóz-éter cement alapú anyagokra gyakorolt sűrítő hatása a cellulóz-éter oldat viszkozitásából fakad. Ugyanilyen körülmények között minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a módosított cement alapú anyag viszkozitása, de ha a viszkozitás túl magas, az befolyásolja az anyag folyékonyságát és működőképességét (például vakolókés ragasztása). ). Az önterülő habarcs és az öntömörödő beton, amelyek nagy folyékonyságot igényelnek, alacsony viszkozitású cellulóz-étert igényelnek. Ezenkívül a cellulóz-éter sűrítő hatása növeli a cementalapú anyagok vízigényét és növeli a habarcs hozamát.
A nagy viszkozitású cellulóz-éter vizes oldatának magas a tixotrópiája, ami szintén a cellulóz-éter fő jellemzője. A metil-cellulóz vizes oldatai általában pszeudoplasztikus és nem tixotróp folyékonysággal rendelkeznek a gél hőmérséklete alatt, de newtoni folyási tulajdonságokat mutatnak alacsony nyírási sebesség mellett. A pszeudoplaszticitás a cellulóz-éter molekulatömegével vagy koncentrációjával növekszik, függetlenül a szubsztituens típusától és a helyettesítés mértékétől. Ezért az azonos viszkozitási fokozatú cellulóz-éterek, legyen az HPMC vagy HEMC, mindig ugyanazokat a reológiai tulajdonságokat mutatják mindaddig, amíg a koncentrációt és a hőmérsékletet állandóan tartják. A hőmérséklet emelésekor szerkezeti gélek képződnek, és erősen tixotróp áramlások lépnek fel.
A nagy koncentrációjú és alacsony viszkozitású cellulóz-éterek tixotrópiát mutatnak még a gél hőmérséklete alatt is. Ez a tulajdonság nagy előnyt jelent az építőhabarcs építésénél a szintezés és a megereszkedés beállításához. Itt meg kell magyarázni, hogy minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a vízvisszatartás, de minél nagyobb a viszkozitása, annál nagyobb a cellulóz-éter relatív molekulatömege, és ennek megfelelően csökken az oldhatósága, ami negatívan hat. a habarcskoncentrációról és az építési teljesítményről.
3. Cellulóz-éter - Levegőt magával ragadó hatás
A cellulóz-éternek nyilvánvaló légelvezető hatása van a friss cement alapú anyagokon. A cellulóz-éter hidrofil csoportokkal (hidroxilcsoportok, étercsoportok) és hidrofób csoportokkal (metilcsoportok, glükózgyűrűk) egyaránt rendelkezik, felületaktív felületaktív anyag, így levegőelvonó hatású. A cellulóz-éter levegőelvezető hatása "labda" hatást eredményez, ami javíthatja a frissen kevert anyagok munkateljesítményét, például növeli a habarcs plaszticitását és simaságát működés közben, ami elősegíti a habarcs terjedését. ; növeli a habarcs teljesítményét, csökkenti a habarcs előállítási költségét; de növeli az edzett anyag porozitását és csökkenti annak mechanikai tulajdonságait, például szilárdságát és rugalmassági modulusát.
A cellulóz-éter felületaktív anyagként a cementszemcséket nedvesítő vagy kenő hatással is bír, ami levegőelvezető hatásával együtt növeli a cement alapú anyagok folyékonyságát, de sűrítő hatása csökkenti a folyékonyságot. A folyékonyság hatása lágyító és sűrítő hatás kombinációja. Általánosságban elmondható, hogy ha a cellulóz-éter-tartalom nagyon alacsony, a fő teljesítmény a lágyítás vagy a vízcsökkentés; magas tartalom esetén a cellulóz-éter sűrítő hatása gyorsan növekszik, levegőt magával ragadó hatása hajlamos telítődni. Tehát sűrítő hatásként vagy vízigény növekedésként mutatkozik meg.
4. Cellulóz-éter – retardáció
A cellulóz-éter meghosszabbítja a cementpaszta vagy habarcs kötési idejét, és késlelteti a cement hidratációs kinetikáját, ami jót tesz a frissen kevert anyagok működési idejének javításában, javítja a habarcs konzisztenciáját és idővel elveszíti a beton lerakódását, de is késleltetik az építkezés előrehaladását.
Feladás időpontja: 2023-02-02