A készre kevert habarcsban már egy kis mennyiségű cellulóz-éter is jelentősen javíthatja a nedves habarcs teljesítményét. Látható, hogy a cellulóz-éter egy fő adalékanyag, amely befolyásolja a habarcs építési teljesítményét. A különböző fajtájú, viszkozitású, szemcseméretű, viszkozitási fokú és hozzáadott mennyiségű cellulóz-éterek kiválasztása is eltérő hatással van a száraz habarcs teljesítményének javítására. Jelenleg számos falazó- és vakolóhabarcs gyenge vízvisszatartó tulajdonságokkal rendelkezik. A vizes iszap néhány perc állni hagyása után kiválik. Ezért nagyon fontos a cellulóz-éter hozzáadása a cementhabarcshoz. Nézzük meg részletesen a cellulóz-éter funkcióit a cementhabarcsban!
1.Cellulóz-éter-víz visszatartás
A cellulóz-éter fontos tulajdonsága a vízvisszatartás, és ez egy olyan tulajdonság is, amelyre sok hazai szárazkeverék-habarcsgyártó, különösen a magasabb hőmérsékletű déli régióban, figyelmet fordít. Az építőanyagok, különösen a szárazkeverék-habarcsok gyártásában a cellulóz-éter pótolhatatlan szerepet játszik, különösen a speciális habarcsok (módosított habarcsok) előállításában nélkülözhetetlen és fontos alkotóelem.
A cellulóz-éter viszkozitása, adagolása, környezeti hőmérséklete és molekulaszerkezete nagyban befolyásolja vízvisszatartó képességét. Azonos körülmények között minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a vízvisszatartása; minél nagyobb az adagolás, annál jobb a vízvisszatartás. Általában kis mennyiségű cellulóz-éter jelentősen javíthatja a habarcs vízvisszatartási sebességét. Amikor az adagolás elér egy bizonyos szintet, a vízvisszatartási sebesség növekedési tendenciája lelassul; a cellulóz-éter vízvisszatartása általában csökken a környezeti hőmérséklet növekedésével, de egyes módosított cellulóz-éterek magas hőmérsékleti körülmények között is jó vízvisszatartással rendelkeznek; az alacsonyabb helyettesítési fokú cellulóz-éterek jobb vízvisszatartási teljesítménnyel rendelkeznek.
A cellulóz-éter molekulák hidroxilcsoportjai és az éterkötések oxigénatomjai hidrogénkötéseket képeznek a vízmolekulákkal, a szabad vizet kötött vízzé alakítva, így jó szerepet játszva a vízvisszatartásban; a vízmolekulák és a cellulóz-éter molekuláris láncok közötti kölcsönös diffúzió lehetővé teszi, hogy a vízmolekulák bejussanak a cellulóz-éter makromolekuláris láncának belsejébe, és erős kényszerhatásnak legyenek kitéve, így szabad vizet és kusza vizet képezve, ezáltal javítva a cementiszap vízvisszatartását; a cellulóz-éter javítja a friss cementiszap reológiai tulajdonságait, porózus hálózati szerkezetét és ozmotikus nyomását, vagy a cellulóz-éter filmképző tulajdonságai akadályozzák a víz diffúzióját.
2.Cellulóz-éteres sűrítés és tixotrópia
A cellulóz-éter kiváló viszkozitást kölcsönöz a nedves habarcsnak, ami jelentősen növelheti a nedves habarcs és az alapréteg közötti kötési képességet, és javíthatja a habarcs megereszkedésgátló tulajdonságait. Széles körben használják vakolóhabarcsokban, csempekötő habarcsokban és külső falszigetelő rendszerekben. A cellulóz-éter sűrítő hatása növelheti a friss anyagok diszperziós ellenállását és homogenitását, megakadályozhatja az anyag delaminációját, szétválását és kivérzését, valamint alkalmazható szálas betonban, víz alatti betonban és öntömörödő betonban.
A cellulóz-éter cementalapú anyagokra gyakorolt sűrítő hatása a cellulóz-éter oldat viszkozitásából adódik. Azonos körülmények között minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a módosított cementalapú anyag viszkozitása. Ha azonban a viszkozitás túl magas, az befolyásolja az anyag folyékonyságát és működőképességét (például nem tapad a vakolatkéshez). Az önterülő habarcsok és az öntömörödő beton, amelyek nagy folyékonyságot igényelnek, alacsony viszkozitású cellulóz-étert igényelnek. Ezenkívül a cellulóz-éterek sűrítő hatása növeli a cementalapú anyagok vízigényét és növeli a habarcshozamot.
A nagy viszkozitású cellulóz-éter vizes oldata magas tixotrópiával rendelkezik, ami szintén a cellulóz-éter egyik fő jellemzője. A metilcellulóz vizes oldatai általában pszeudoplasztikus, nem tixotróp folyási tulajdonságokkal rendelkeznek a gélhőmérsékletük alatt, de alacsony nyírási sebességeknél newtoni folyási tulajdonságokat mutatnak. A pszeudoplaszticitás a cellulóz-éter molekulatömegének vagy koncentrációjának növekedésével növekszik, függetlenül a szubsztituens típusától és helyettesítési fokától. Ezért az azonos viszkozitási osztályú cellulóz-éterek, legyen az MC, HPMC vagy HEMC, mindig ugyanazokat a reológiai tulajdonságokat mutatják, amíg a koncentrációt és a hőmérsékletet állandó értéken tartjuk. Amikor a hőmérséklet emelkedik, szerkezeti gél képződik, és nagy tixotróp folyás következik be.
A nagy koncentrációjú és alacsony viszkozitású cellulóz-éterek még a gélhőmérséklet alatt is tixotrópiát mutatnak. Ez a tulajdonság nagy előnyt jelent az építési habarcsok kiegyenlítődésének és megereszkedésének beállításában az építkezés során. Itt meg kell jegyezni, hogy minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a vízvisszatartása, de minél nagyobb a viszkozitás, annál nagyobb a cellulóz-éter relatív molekulatömege, és ennek megfelelően csökken az oldhatósága, ami negatívan befolyásolja a habarcs koncentrációját és az építési teljesítményt.
3.Cellulóz-éter-levegő beágyazódási hatás
A cellulóz-éter jelentős légbevonó hatással rendelkezik a friss cementalapú anyagokon. A cellulóz-éter hidrofil csoportokat (hidroxilcsoportok, étercsoportok) és hidrofób csoportokat (metilcsoportok, glükózgyűrűk) is tartalmaz. Felületaktív felületaktív anyag, így légbevonó hatással rendelkezik. A cellulóz-éter légbevonó hatása „golyó”-effektust hoz létre, ami javíthatja a frissen kevert anyagok teljesítményét, például növelheti a habarcs képlékenységét és simaságát működés közben, ami előnyös a habarcs burkolása szempontjából; növeli a habarcs kitermelését és csökkenti a habarcs előállítási költségeit; de növeli a megkeményedett anyagok porozitását és csökkenti azok mechanikai tulajdonságait, például a szilárdságot és a rugalmassági modulust.
Felületaktív anyagként a cellulóz-éter nedvesítő vagy kenő hatással is bír a cementrészecskékre, ami a légbevonó hatásával együtt növeli a cementalapú anyagok folyékonyságát, de sűrítő hatása csökkenti azt. A cellulóz-éter cementalapú anyagok folyékonyságára gyakorolt hatása a lágyító és a sűrítő hatások kombinációja. Általánosságban elmondható, hogy ha a cellulóz-éter dózisa nagyon alacsony, az főként lágyító vagy vízcsökkentő hatásként nyilvánul meg; ha az adag magas, a cellulóz-éter sűrítő hatása gyorsan növekszik, és légbevonó hatása telítődik, így sűrítő hatásként vagy megnövekedett vízigényként nyilvánul meg.
4.Cellulóz-éter késleltető hatás
A cellulóz-éter meghosszabbítja a cementpaszta vagy habarcs kötési idejét, és késlelteti a cement hidratációs dinamikáját, ami előnyös az új keverékanyag bedolgozhatósági idejének növelése, valamint a habarcs állagának időfüggő elvesztésének és a beton roskadásának javítása szempontjából, de késleltetheti az építési folyamatot is.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 24.