A készhabarcsban már egy kevés cellulóz-éter is jelentősen javíthatja a nedves habarcs teljesítményét. Látható, hogy a cellulóz-éter a fő adalékanyag, amely befolyásolja a habarcs szerkezeti teljesítményét. A különböző fajtájú, különböző viszkozitású, különböző szemcseméretű, különböző viszkozitási fokú és hozzáadott mennyiségű cellulóz-éterek kiválasztása szintén eltérő hatással van a szárazhabarcs teljesítményének javítására. Jelenleg sok falazó- és vakolathabarcsnak rossz a vízvisszatartó tulajdonsága. A víziszap elválik, miután néhány percig magára hagyja. Ezért nagyon fontos, hogy cellulóz-étert adjunk a cementhabarcshoz. Nézzük meg részletesen a cellulóz-éter funkcióit a cementhabarcsban!
1.Cellulóz-éter-víz visszatartás
A vízvisszatartás a cellulóz-éter fontos tulajdonsága, amelyre számos hazai szárazkeverékes habarcsgyártó is odafigyel, különösen a magasabb hőmérsékletű déli régióban. Az építőanyagok, különösen a szárazhabarcs gyártásában a cellulóz-éter pótolhatatlan szerepet tölt be, különösen a speciális habarcs (módosított habarcs) gyártásánál nélkülözhetetlen és fontos komponens.
A cellulóz-éter viszkozitása, adagolása, környezeti hőmérséklete és molekulaszerkezete nagyban befolyásolja vízmegtartó képességét. Ugyanilyen körülmények között minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a vízvisszatartás; minél nagyobb az adagolás, annál jobb a vízvisszatartás. Általában egy kis mennyiségű cellulóz-éter nagymértékben javíthatja a habarcs vízvisszatartási arányát. Amikor az adag elér egy bizonyos szintet, a vízvisszatartási arány növekedésének tendenciája lelassul; a cellulóz-éter vízvisszatartása általában csökken a környezeti hőmérséklet emelkedésével, de egyes módosított cellulóz-éterek magas hőmérsékleten is jó vízvisszatartással rendelkeznek; az alacsonyabb helyettesítési fokú cellulóz-éterek jobb vízmegtartó képességgel rendelkeznek.
A cellulóz-étermolekulákon lévő hidroxilcsoportok és az éterkötéseken az oxigénatomok hidrogénkötéseket hoznak létre a vízmolekulákkal, a szabad vizet kötött vízzé alakítva, így jó szerepet játszanak a vízvisszatartásban; a vízmolekulák és a cellulóz-éter molekulaláncok közötti kölcsönös diffúzió lehetővé teszi, hogy a vízmolekulák bejussanak a cellulóz-éter makromolekuláris láncának belsejébe, és erős korlátoknak legyenek kitéve, így szabad vizet és összegabalyodott vizet képeznek, ezáltal javítva a cementiszap vízvisszatartását; a cellulóz-éter javítja a friss cementiszap reológiai tulajdonságait, porózus hálószerkezetét és ozmotikus nyomását, vagy a cellulóz-éter filmképző tulajdonságai akadályozzák a víz diffúzióját.
2.Cellulóz-éteres sűrítés és tixotrópia
A cellulóz-éter kiváló viszkozitást biztosít a nedves habarcsnak, ami jelentősen növelheti a nedves habarcs és az alapréteg közötti kötési képességet, és javítja a habarcs megereszkedését gátló tulajdonságát. Széles körben használják vakolóhabarcsban, csemperagasztó habarcsban és külső falszigetelő rendszerekben. A cellulóz-éter sűrítő hatása a friss anyagok diszperziós ellenállását és homogenitását is növelheti, megakadályozza az anyagleválást, szegregációt és kivérzést, és felhasználható szálbetonban, víz alatti betonban és öntömörödő betonban.
A cellulóz-éter cement alapú anyagokra gyakorolt sűrítő hatása a cellulóz-éter oldat viszkozitásából adódik. Ugyanilyen körülmények között minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a módosított cement alapú anyag viszkozitása. Ha azonban a viszkozitás túl magas, az befolyásolja az anyag folyékonyságát és működőképességét (például a gipsz késhez tapad). A nagy folyékonyságot igénylő önterülő habarcsokhoz és öntömörödő betonokhoz alacsony viszkozitású cellulóz-éter szükséges. Emellett a cellulóz-éterek sűrítő hatása növeli a cement alapú anyagok vízigényét és növeli a habarcshozamot.
A nagy viszkozitású cellulóz-éter vizes oldatának magas a tixotrópiája, ami szintén a cellulóz-éter fő jellemzője. A metil-cellulóz vizes oldatai általában pszeudoplasztikus, nem tixotróp folyási tulajdonságokkal rendelkeznek a gél hőmérsékletük alatt, de newtoni folyási tulajdonságokat mutatnak alacsony nyírási sebesség mellett. A pszeudoplaszticitás növekszik a cellulóz-éter molekulatömegének vagy koncentrációjának növekedésével, függetlenül a szubsztituens típusától és szubsztitúciós fokától. Ezért az azonos viszkozitási fokozatú cellulóz-éterek, legyen az MC, HPMC vagy HEMC, mindig ugyanazokat a reológiai tulajdonságokat mutatják mindaddig, amíg a koncentrációt és a hőmérsékletet állandóan tartják. A hőmérséklet emelésekor szerkezeti gél képződik, és erős tixotróp áramlás lép fel.
A magas koncentrációjú és alacsony viszkozitású cellulóz-éterek még a gél hőmérséklete alatt is tixotrópiát mutatnak. Ez a tulajdonság nagy előnyt jelent az építőhabarcs kiegyenlítési és megereszkedési tulajdonságainak építés közbeni beállításában. Itt kell megjegyezni, hogy minél nagyobb a cellulóz-éter viszkozitása, annál jobb a vízvisszatartás, de minél nagyobb a viszkozitása, annál nagyobb a cellulóz-éter relatív molekulatömege, és ennek megfelelően csökken az oldhatósága, ami negatív hatással van a cellulóz-éterre. a habarcskoncentráció és az építési teljesítmény.
3.Cellulóz-éter-levegő magával ragadó hatás
A cellulóz-éternek jelentős levegőelvezető hatása van a friss cement alapú anyagokon. A cellulóz-éterben hidrofil csoportok (hidroxilcsoportok, étercsoportok) és hidrofób csoportok (metilcsoportok, glükózgyűrűk) egyaránt vannak. Felületi aktivitással rendelkező felületaktív anyag, így levegőelvonó hatása van. A cellulóz-éter levegőt magával ragadó hatása „labda” hatást eredményez, ami javíthatja a frissen kevert anyagok munkateljesítményét, például növeli a habarcs plaszticitását és simaságát működés közben, ami előnyös a habarcs burkolásához; növeli a habarcs kibocsátását és csökkenti a habarcs előállítási költségét is; de növeli az edzett anyagok porozitását és csökkenti mechanikai tulajdonságaikat, például szilárdságukat és rugalmassági modulusukat.
A cellulóz-éter felületaktív anyagként a cementszemcséket nedvesítő vagy kenő hatással is bír, ami levegőelvonó hatásával együtt növeli a cement alapú anyagok folyékonyságát, sűrítő hatása viszont csökkenti a folyékonyságot. A cellulóz-éter hatása a cement alapú anyagok folyékonyságára a lágyító és sűrítő hatás kombinációja. Általánosságban elmondható, hogy ha a cellulóz-éter adagolása nagyon alacsony, az főleg lágyító vagy vízcsökkentő hatásban nyilvánul meg; magas adagolás esetén a cellulóz-éter sűrítő hatása gyorsan fokozódik, levegőt magával ragadó hatása hajlamos a telítődésre, így sűrítő hatásként vagy fokozott vízigényként jelentkezik.
4.Cellulóz-éter-késleltető hatás
A cellulóz-éter meghosszabbítja a cementpaszta vagy habarcs kötési idejét és késlelteti a cement hidratációs dinamikáját, ami jót tesz az új keverőanyag üzemidejének növelésében, valamint javítja a habarcs konzisztenciájának időfüggő elvesztését és a beton zuhanását, de az is előfordulhat, hogy késlelteti az építkezés előrehaladását.
Feladás időpontja: 2024.09.24