Az önterülő habarcs saját súlyára támaszkodva sík, sima és szilárd alapot képezhet az aljzaton más anyagok lerakásához vagy ragasztásához. Nagy területen is hatékonyan kivitelezhető. Az önterülő habarcs egyik nagyon fontos tulajdonsága a nagyfokú folyékonyság; Ezenkívül rendelkeznie kell bizonyos vízmegtartó és tapadószilárdsággal, nem szabad vízkiválást okoznia, valamint hőszigetelő és alacsony hőmérséklet-emelkedésű tulajdonságokkal kell rendelkeznie.
Az önterülő habarcs általában jó folyékonyságot igényel.Cellulóz-éterA készhabarcsok egyik fő adalékanyaga. Bár a hozzáadott mennyiség nagyon alacsony, jelentősen javíthatja a habarcs teljesítményét. Javíthatja az állagot, a bedolgozhatóságot, a tapadási és vízvisszatartó képességet stb. Fontos szerepet játszik a készhabarcsok területén.
Folyékonyság
Cellulóz-éterfontos hatással van az önterülő habarcs vízvisszatartására, állagára és szerkezeti teljesítményére. Különösen az önterülő habarcsok esetében a folyékonyság az egyik fő mutató az önterülő teljesítmény értékelésére. A habarcs normál összetételének biztosítása érdekében a habarcs folyékonysága a cellulóz-éter mennyiségének változtatásával állítható be. A túl nagy adagolás azonban csökkenti a habarcs folyékonyságát, ezért a cellulóz-éter adagolását ésszerű tartományon belül kell szabályozni.
Vízvisszatartás
A habarcs vízvisszatartása fontos mutató a friss cementhabarcs belső összetevőinek stabilitásának mérésére. A gél anyag hidratációs reakciójának teljes körű végrehajtása érdekében a cellulóz-éter ésszerű mennyiségű változata hosszú ideig képes fenntartani a nedvességet a habarcsban. Általánosságban elmondható, hogy a szuszpenzió vízvisszatartási sebessége a cellulóz-éter tartalmának növekedésével növekszik. A cellulóz-éter vízvisszatartó funkciója megakadályozhatja, hogy az aljzat túl sok vizet szívjon fel túl gyorsan, és akadályozza a víz elpárolgását, így biztosítva, hogy a szuszpenziós környezet elegendő vizet biztosítson a cement hidratációjához. Ezenkívül a cellulóz-éter viszkozitása is nagy hatással van a habarcs vízvisszatartására. Minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízvisszatartás. Az önterülő habarcsokban többnyire 400 mpa.s viszkozitású cellulóz-étereket használnak, amelyek javíthatják a habarcs kiegyenlítő teljesítményét és növelhetik a habarcs sűrűségét.
Alvadási idő
Cellulóz-éterBizonyos késleltető hatással van a habarcsra. A cellulóz-éter tartalmának növekedésével a habarcs kötési ideje is növekszik. A cellulóz-éter cementszuszpenzióra gyakorolt késleltető hatása főként az alkilcsoportok szubsztitúciójának mértékétől függ, és kevéssé függ össze a molekulatömegével. Minél kisebb az alkil-szubsztitúció mértéke, annál nagyobb a hidroxiltartalom, és annál nyilvánvalóbb a késleltető hatás. Minél magasabb a cellulóz-éter tartalma, annál nyilvánvalóbb a komplex filmréteg a cement korai hidratációjának késleltetésében, és ezért annál nyilvánvalóbb a késleltető hatás.
Hajlítószilárdság és nyomószilárdság
A szilárdság az egyik fontos értékelési mutató a cement alapú cementanyagok keverékre gyakorolt szilárdulási hatásának szempontjából. A cellulóz-éter tartalmának növekedésével a habarcs nyomószilárdsága és hajlítószilárdsága csökken. Ezt egy bizonyos ésszerű tartományon belül kell szabályozni.
Kötési szilárdság
A cellulóz-éter nagy hatással van a habarcs kötési tulajdonságaira. A cellulóz-éter egy polimer filmet képez, amely tömítő hatást fejt ki a cement hidratációs részecskéi között a folyékony fázisú rendszerben, ami elősegíti a víz nagyobb mértékű felszívódását a polimer filmbe a cementrészecskéken kívül, ami elősegíti a cement teljes hidratációját, ezáltal javítva a kötésszilárdságot a habarcs megszilárdulása után. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségű cellulóz-éter fokozza a habarcs képlékenységét és rugalmasságát, csökkenti a habarcs és az alapanyag közötti átmeneti zóna merevségét, és csökkenti a határfelületek közötti csúszási képességet. Bizonyos mértékig fokozódik a habarcs és az alapanyag közötti kötési hatás. Ezenkívül a cementhabarcsban lévő cellulóz-éter jelenléte miatt egy speciális határfelületi átmeneti zóna és határfelületi réteg alakul ki a habarcsrészecskék és a hidratációs termékek között. Ez a határfelületi réteg rugalmasabbá és alacsonyabb merevséget eredményez a határfelületi átmeneti zónában. Ezért a habarcs erős kötésszilárdsággal rendelkezik.
Közzététel ideje: 2024. február 2.