Az EPS részecskeszigetelő habarcs egy könnyű szigetelőanyag, amelyet szervetlen kötőanyagok, szerves kötőanyagok, adalékanyagok, adalékanyagok és könnyű adalékanyagok bizonyos arányú keverésével állítanak elő. A jelenleg vizsgált és alkalmazott EPS részecskeszigetelő habarcsok közül az újradiszpergálható latex por nagyobb hatással van a habarcs teljesítményére, a költségek jelentős részét teszi ki, és mindig is a figyelem középpontjában állt. Az EPS részecskeszigetelő habarcs külső falszigetelő rendszer tapadási teljesítménye főként a polimer kötőanyagnak köszönhető, amely többnyire vinil-acetát/etilén kopolimerekből áll. Az ilyen típusú polimer emulzió porlasztásos szárításával újradiszpergálható latex por állítható elő. Az újradiszpergálható latex por a precíz elkészítése, a kényelmes szállítása és az egyszerű tárolása miatt fejlesztési trenddé vált az építőiparban. Az EPS részecskeszigetelő habarcs teljesítménye nagymértékben függ a felhasznált polimer típusától és mennyiségétől. Az etilén-vinil-acetát por (EVA), amelynek magas etiléntartalma és alacsony Tg (üvegesedési hőmérséklet) értéke van, kiváló teljesítményt nyújt az ütésállóság, a tapadási szilárdság és a vízállóság terén.
Az újradiszpergálható polimer por fehér, jól folyékony, újradiszpergálva egyenletes részecskeméretű, és jól diszpergálható. Vízzel összekeverve a latex por részecskéi visszatérnek eredeti emulziós állapotukba, és megtartják szerves kötőanyagként betöltött tulajdonságaikat és funkcióikat. Az újradiszpergálható polimer por hőszigetelő habarcsban betöltött szerepét két folyamat szabályozza: a cementhidratáció és a polimer porfilmképződés. A cementhidratáció és a polimer porfilmképződés kompozit rendszerképződési folyamata a következő négy lépésben valósul meg:
(1) Amikor a latexport cementhabarccsal keverik, a diszpergált finom polimer részecskék egyenletesen diszpergálódnak a szuszpenzióban.
(2) A cement hidratációja révén fokozatosan cementgél képződik a polimer/cementpaszta keverékben, a folyékony fázis telítődik a hidratációs folyamat során képződő kalcium-hidroxiddal, és polimerrészecskék rakódnak le a cementgél/hidratálatlan cementrészecske keverék felületének egy részére.
(3) Ahogy a cementgél szerkezet kialakul, a víz elnyelődik, és a polimer részecskék fokozatosan a kapillárisokban rekednek. Ahogy a cement tovább hidratálódik, a kapillárisokban lévő víz mennyisége csökken, és a polimer részecskék a cementgél/hidratálatlan cementrészecske keverék és a könnyű aggregátumok felületén gyűlnek össze, egy folytonos és szorosan tömör réteget képezve. Ezen a ponton a nagy pórusokat ragadós vagy öntapadó polimer részecskék töltik ki.
(4) A cementhidratáció, az alapfelvétel és a felületi párolgás hatására a nedvességtartalom tovább csökken, és a polimer részecskék szorosan egymásra rakódnak a cementhidrát aggregátumon egy folytonos filmet alkotva, a hidratációs termékeket összekötik, hogy teljes hálózati szerkezetet képezzenek, és a polimer fázis a cementhidratációs iszapban szétszórva található.
A cementhidratáció és a latexpor filmképző összetétele új kompozit rendszert alkot, és együttes hatásuk javítja és fokozza a hőszigetelő habarcs teljesítményét.
A polimerpor adagolásának hatása a hőszigetelő habarcs szilárdságára
A latexporból készült, rendkívül rugalmas és nagy rugalmasságú polimer hálómembrán jelentősen javítja a hőszigetelő habarcs teljesítményét, különösen a szakítószilárdság javul nagymértékben. Külső erőhatás hatására a mikrorepedések előfordulása ellensúlyozódik vagy lelassul a habarcs általános kohéziójának és a polimer rugalmasságának javulása miatt.
A hőszigetelő habarcs szakítószilárdsága a polimer por tartalmának növekedésével nő; a hajlítószilárdság és a nyomószilárdság bizonyos mértékig csökken a latex por tartalmának növekedésével, de továbbra is megfelel a fal külső dekorációjának követelményeinek. A nyomóhajlítás viszonylag kicsi, ami a hőszigetelő habarcs jó rugalmasságát és alakváltozási teljesítményét tükrözi.
A polimer por szakítószilárdságának javítását a következő fő okok okozzák: a habarcs koagulációs és keményedési folyamata során a polimer gélesedik, és filmet képez az EPS-részecskék és a cementpaszta közötti átmeneti zónában, így a kettő közötti határfelület sűrűbbé és erősebbé válik; a polimer egy része diszpergálódik a cementpasztában, és filmmé sűrűsödik a cementhidrát gél felületén, polimer hálózatot képezve. Ez az alacsony rugalmassági modulusú polimer hálózat javítja a megkeményedett cement szívósságát; a polimer molekulák bizonyos poláris csoportjai kémiailag is reagálhatnak a cementhidratációs termékekkel, speciális áthidaló hatásokat képezve, ezáltal javítva a cementhidratációs termékek fizikai szerkezetét és enyhítve a belső feszültséget, ezáltal csökkentve a mikrorepedések kialakulását a cementpasztában.
A rediszpergálható polimer por adagolásának hatása az EPS hőszigetelő habarcs teljesítményére
A latexpor adagolásának növelésével jelentősen javul a kohézió és a vízvisszatartás, és optimalizálódik a munkateljesítmény. Amikor az adagolás eléri a 2,5%-ot, teljes mértékben kielégíti az építési igényeket. Ha az adagolás túl nagy, az EPS hőszigetelő habarcs viszkozitása túl magas, folyékonysága alacsony, ami nem kedvez az építésnek, és a habarcs költsége nő.
A polimer por azért optimalizálja a habarcs bedolgozhatóságát, mert nagy molekulatömegű polimer poláris csoportokkal. Amikor a polimer port EPS részecskékkel keverik, a polimer por fő láncának nem poláris szegmensei kölcsönhatásba lépnek az EPS részecskékkel. A fizikai adszorpció az EPS nem poláris felületén történik. A polimer poláris csoportjai az EPS részecskék felületén kifelé irányulnak, így az EPS részecskék hidrofóbból hidrofillé válnak. A latex por EPS részecskék felületére gyakorolt módosító hatása miatt megoldódik az EPS részecskék víznek való könnyű kitettségének problémája. Megszűnik a habarcs lebegésének és nagy rétegződésének problémája. Amikor cementet adnak hozzá és kevernek, az EPS részecskék felületén adszorbeált poláris csoportok kölcsönhatásba lépnek a cementtel, és szorosan egyesülnek, ezáltal jelentősen javítva az EPS szigetelő habarcs bedolgozhatóságát. Ez abban tükröződik, hogy az EPS részecskék könnyen nedvesednek a cementszuszpenzióval, és a kettő közötti kötési erő jelentősen javul.
Az újradiszpergálható polimer por nélkülözhetetlen alkotóeleme a nagy teljesítményű EPS részecskeszigetelő habarcsnak. Hatásmechanizmusa lényege, hogy a rendszerben lévő polimer részecskék folytonos filmmé aggregálódnak, a cementhidratációs termékeket egy teljes hálózati szerkezetté kötik össze, és szilárdan egyesülnek az EPS részecskékkel. Az újradiszpergálható polimer por és más kötőanyagok kompozit rendszere jó lágy-rugalmas hatással rendelkezik, ami nagymértékben javítja az EPS részecskeszigetelő habarcs kötési szakítószilárdságát és építési teljesítményét.
Közzététel ideje: 2024. dec. 30.